Borderline Naplók

Minden nap úgy ébredek, hogy fogalmam sincs, hogy milyen napom lesz: teljes mélység, vagyis depresszió; a lubickolós ritka átlagosság; vagy az alig ismert ambiciózus pörgés. Borderline személyiségzavarom van, amit más néven Érzelmileg labilis személyiségzavarnak is hívnak mostanság. Van BNO kódja, ez itten egy komoly diagnózis. József Attila is Borderline volt, szóval jók a kilátásaim. Igen,… Tovább »

A depresszió magánya A külvilággal szemben álarcot húzol. Kompenzálod a hiányosságaidat… olyanná válsz, amilyennek szerinted elfogadnának, aki kedvelhető, aki megfelel nekik. Azonban az nem te vagy. De hát akkor ki is vagy valójában? Mikor veted le az álarcod? Hiszen a családod körében is egy szerepnek megfelelően játszol. Táncolsz, de nem a saját dallamodra. Amikor magányodban lehúznak… Tovább »

  A szorongás a stressz, amit látszólag ok nélkül érzel. Gyakran irreális; félelem a félelemtől.  Az aggodalom olyan dolgok miatt, amik csupán lehetséges kimenetelei egy-egy eseménynek vagy aggodalom egy múltbeli cselekedeted miatt, amin már amúgy sem lehet változtatni. A szorongás aggodalom amiatt, hogy mások mit gondoltak akkor két évvel ezelőtt, vajon mit gondolnak rólam most… Tovább »

  Könnyek  A könnyek arcomra száradnak  Nyomtalanul szívódnak fel  a vádaskodó világ tekintetei elől  mint ki sosem volt  sosem létezett  sosem lázadott  A mosoly ügyetlenül ül arcomon  ki nem odavaló  mit keres ott?  miért tettet és miért hazudik?  vörös méreg gyűlik a tüdőmben  s fojtogató füstje dühöm  lelkem torkaszakadtából ordít  de a zajt csak ő… Tovább »

Az álom így hangzott: végre azt tanulok, amit imádok, izgalmas tananyagokat, amik az életre és a hivatásra készítenek fel. Barátok, akik örökké ott lesznek, akikkel annyira hasonlítunk, mint két tojás, hisz ugyanazért rajongunk, ugyanazt tanuljuk. Bulik, egyetemi előadások a legérdekesebb témákról, közös tanulások és közös ivások a haverokkal. Sok sok mosoly és sok sok nevetés…. Tovább »